Az Európai Bizottság 159 támogatandó projektet választott ki az Erasmus+ felsőoktatási kapacitásépítési programja keretében, amely a harmadik országok felsőoktatásának korszerűsítését és minőségjavítását célozza a világ különböző régióiban.
A projektekben 2500 uniós, társult és harmadik országbeli felsőoktatási intézmény vesz részt, azonban a jelentős nemzetközi mezőnyben mindössze egyetlen magyar egyetem lesz majd.
Az immár 36 éve fennálló Erasmus+ az egyik legemblematikusabb uniós program, melyben eddig közel 13 millióan vettek részt. A mintegy 26,2 milliárd euró költségvetésből gazdálkodó program a 2021–2027-es időszakban nagy hangsúlyt fektet a társadalmi befogadásra, a zöld és digitális átállásra, valamint a fiatalok demokratikus életben való részvételének előmozdítására. Az Erasmus+ felsőoktatási kapacitásépítési programja a jelenleg futó hétéves költségvetési időszakban összesen 613 millió eurós költségvetéssel rendelkezik. A mostani kiírást követően, a jövőben még négy alkalommal kerül sor éves pályázati kiírásra, a következő felhívást a Bizottság 2023 novemberében teszi közzé.
Az Erasmus+ felsőoktatási kapacitásépítési programja egy szélesebb körű intézkedéscsomag részét képezi, amely a diákok és a felsőoktatási dolgozók csereprogramjait, illetve az Európa és a világ többi része közötti oktatási együttműködést hivatott előmozdítani. E nemzetközi fellépések egyrészről a 27 uniós és a 6 társult országban, másrészről a világ más régióiban (vagyis a nem társult harmadik országokban) működő intézmények és érdekelt felek partnerségén alapulnak. Az Erasmus+ program hat társult országa: Izland, Liechtenstein, Norvégia, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország.
Győztes projektek
Az idei nyertes projektek keretében közel 130 uniós és harmadik ország 2500 felsőoktatási szereplőjének együttműködése valósulhat meg a felsőoktatás korszerűbbé és nemzetközibbé tételének jegyében. A 2023. évre rendelkezésre álló 115,3 millió eurós költségvetési keretből az EU többek között támogatni fogja a matematikaoktatás professzionalizálását Közép-Afrikában; a hátrányos helyzetű latin-amerikai diákok méltányossági és egyenlőségi témákkal foglalkozó jogi tanulmányait; a dél-mediterrán térség fenntartható kék gazdaságának tananyaggá tételét; valamint az egészségügyi oktatás átalakítását célzó tanfolyamokat Délkelet-Ázsiában. A világ más régióiban a projektek olyan területekre irányulnak, mint a közép-ázsiai nők vállalkozói készségei, a Nyugat-Balkán digitális oktatási felkészültsége, a közel-keleti egyetemek nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó irodáinak fejlesztése, valamint az élelmezési és táplálkozási reziliencia oktatási anyagainak kidolgozása Nyugat-Afrikában.
A teljes cikk ide kattintva olvasható.
Forrás: EU-monitor