A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzeti Innovációs Ügynökség Innovációs roadshow-t szervezett a vállalkozások versenyképességének elősegítése érdekében.
A rendezvény során bemutatták a GINOP Plusz KFI pályázati felhívásokat, valamint kiemelt figyelmet kapott a regionális innovációs képesség fejlesztése és a folyamatinnováció is.
Dr. Simon Attila, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjét követően Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára tartott előadást, melyben az innováció nemzetgazdasági jelentőségét, hazai helyzetét és a fejlesztéséhez kapcsolódó intézkedéseket mutatta be. Az előadás első részében hangsúlyozta, hogy míg a 2010-es évek gazdasági növekedését főként a foglalkoztatás bővülése hajtotta, a 2020-as években a termelékenység növelése vált a legfontosabb célkitűzéssé – ennek kulcsa pedig az innováció volt. Kiemelte, hogy Magyarország termelékenysége még elmarad az uniós átlagtól, ezért a kutatásba és innovációba való befektetés különösen indokolttá vált. Az előadás második részében bemutatta a hazai innovációs ökoszisztéma jelenlegi helyzetét. A kutató-fejlesztők száma 2010 óta több mint kétszeresére nőtt, ami az EU-n belül az egyik legnagyobb növekedési ütem volt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország innovatív vállalkozásainak aránya még mindig alacsonyabb az uniós átlagnál, különösen az üzleti folyamat-innováció terén. Végezetül ismertette, milyen konkrét intézkedések és támogatások történtek az innováció ösztönzése érdekében.
Kovács Örs, az Nemzeti Fejlesztési Központ főosztályvezetője bemutatta a GINOP Plusz KFI pályázati felhívások eddigi tapasztalatait és főbb jellemzőit. Az előadás során kitért a GINOP 2014–2020 és a GINOP Plusz 2021–2027 közötti különbségekre, valamint részletesen ismertette a pályázók körét, a támogatható tevékenységeket, illetve a kiemelt fókuszterületeket. Az előadás zárásaként felhívta a figyelmet a tanácsadók megfelelő kiválasztására, az átgondolt projekttervezésre és az alátámasztott költségvetés fontosságára a sikeres pályázás érdekében.
Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Magyar Innovációs Szövetség regionális igazgatója beszélt a regionális innovációs hálózatról. Ismertette a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) szerepét és működését az innovációs ökoszisztémában, valamint bemutatta a Területi Innovációs Platformok és a regionális igazgatóságok szerepét a hazai innováció erősítésében. A MISZ célkitűzése, hogy elősegítse a szellemi termékek létrehozását, elterjesztését és gyakorlati hasznosítását, hozzájárulva a gazdaság teljesítményének és jövedelemtermelő képességének növekedéséhez. A prezentációjában beszélt a Magyar Innovációs Nagydíjról, az Országos Tudományos és Innovációs Olimpiáról (OTIO), ismertette a MISZ meglévő szolgáltatásait, végezetül a Területi Innovációs Platformok (TIP) hálózatáról is szó esett.
Burom Zoltán, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. üzletfejlesztési igazgatója bemutatta a 2025-ös BAY Voucher Program tervezetét, amely célul tűzte ki a kis- és középvállalkozások (KKV-k) innovációs tevékenységeinek támogatását. A program keretében a vállalkozások hozzáférést kapnak a Bay Kutatóközpont korszerű kutatási, fejlesztési és innovációs kapacitásaihoz, így elősegítve a piaci versenyképességük növelését. A program célja, hogy alacsony önerő mellett (25%) költséghatékony fejlesztéseket tegyen lehetővé. A vállalkozások szabadalomkötelezettség nélkül használhatják fel az elért eredményeket.
Racskó Péter, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal képviseletében ismertette, hogyan segíti az S3 (Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia) az innováció erősödését helyi szinten. Előadásában kiemelte a helyi erősségek és képességek azonosításának fontosságát, melyeket a területi szereplők – vállalkozások, egyetemek, kutatóintézetek és önkormányzatok – közötti párbeszéd, az ún. EDP (Entrepreneurial Discovery Process) révén térképeztek fel. Az S3 stratégia célja, hogy támogassa az „Intelligensebb Európa” célkitűzést, különösen az innováció és gazdasági modernizáció terén. Veszprém megye kapcsán kiemelte, hogy a legnagyobb S3 prioritás az energia és klíma, míg az egészségügyi terület kevésbé aktív. A térségben túlnyomórészt vállalkozásfejlesztési projektek valósultak meg, egyetemi dominancia nélkül. Hangsúlyozta az EDP intézményesítésének szükségességét, valamint a kutatási infrastruktúrák és a vállalkozások kapcsolatának megerősítését, hozzájárulva ezzel az európai kutatási térségbe történő integrációhoz.
A program zárásaként Mogyorósi Tamás az Alap Inspektor Kft. ügyvezetője kerekasztal beszélgetés keretén belül beszélt a regionális innovációs képesség gyakorlati megvalósulásáról, majd Veisz Józsefet a KNAPP Hungary Kft. ügyvezetőjét és dr. Temesvári Balázst a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. vezérigazgatóját kérdezte Herbály István a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Kollégiumának elnöke a hatékony folyamatinnováció megvalósításáról.
