Magyarország – kilenc másik európai országgal együtt – 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Az EU jelentős beruházásokat hajtott végre az új tagállamokban kohéziós politikája révén, valamint 2014 óta az európai beruházási terven, a Juncker-terven keresztül annak érdekében, hogy elősegítse az uniós átlaghoz való felzárkózásukat a növekedés és a jövedelem tekintetében.
Nemcsak az uniós finanszírozásnak köszönhető, hogy a beruházások nagyon pozitív, kézzelfogható eredményekkel jártak, hanem annak is, hogy ezek a tagállamok reformokat hajtottak végre, valamint erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy vonzó környezetet biztosítsanak a befektetők és a vállalkozások számára a letelepedéshez és a növekedéshez.
Az eredmények többek között:
- 55,2 milliárd euró értékű beruházás valósult meg Magyarországon 2004 és 2020 között az európai strukturális és beruházási alapok keretein belül, 2,5 milliárd euróértékben pedig a Juncker-terv mozgósított további beruházásokat Magyarországon 2014 óta;
- a strukturális finanszírozásra fordított uniós beruházások magyar állampolgáronként 2532 eurót jelentenek;
- a Magyarországon megvalósuló kohéziós projektek költségeinek 85%-át az EU állja;
Magyarország 228,9 millió euró összegű támogatást kapott a Horizont 2020 uniós kutatási és innovációs program keretében. A Horizont 2020 alá tartozik „A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése” elnevezésű program is, amely az egyetemek és a kutatási szervezetek kapacitásépítésére irányul. E programnak köszönhetően minden olyan tagállam, amely 2004 után csatlakozott az EU-hoz, pénzügyi támogatást kaphat, partnerségeket hozhat létre Európa-szerte, és kutatási központokat építhet ki. Magyarország erre a célra 22,9 millió euró támogatásban részesült
Az EU bővítése mindenki számára előnyökkel jár. Az egységes piac kiterjesztése révén új piacok nyílnak meg mind a régi, mind pedig a csatlakozó tagállamok vállalatai számára. Mivel az uniós beruházásoknak köszönhetően növekszik a jövedelem az új tagállamokban, egyre több kereskedelmi és beruházási lehetőség jön létre az EU egész területén. A csatlakozó országokban végrehajtott uniós fejlesztések közvetlen módon is hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez a többi tagállamban azáltal, hogy a vállalatok határokon átnyúló, uniós finanszírozású projektekben vehetnek részt. A becslések szerint például a kohéziós politika által Németország GDP-jére gyakorolt hatás közel egyharmada a más tagállamokban végrehajtott finanszírozási programokból származik. Végül pedig a növekvő egységes piac világszerte nagyobb vonzerőt jelent a befektetők számára: a csatlakozás óta az Unióba irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetés a GDP százalékában kifejezve több mint a kétszeresére, a 2004. évi GDP 15,2%-áról a 2017. évi GDP 40,9%-ára nőtt.