2026. március 23-án rendezte meg hagyományos Gazdasági Évnyitó eseményét a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, amely idén is a hazai gazdasági környezet és a jövőbeni kilátások pragmatikus áttekintésére helyezte a hangsúlyt.
A kamara által megrendezett fórum kiváló platformot biztosított a vállalkozások számára a gazdasági trendek mélyebb megértésére és a tudatos üzleti tervezés megalapozására.
A rendezvényt Dr. Simon Attila, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg, aki köszöntő előadásában kiemelte a gazdasági alkalmazkodóképesség és a stratégiai gondolkodás jelentőségét a jelenlegi, gyorsan változó környezetben:
- A jelenlegi gazdasági működési környezetet az elmúlt másfél évtized egymást követő válságai határozzák meg – a 2008-as pénzügyi krízistől a COVID-időszakon át egészen a jelenlegi geopolitikai és gazdasági feszültségekig. A globális GDP-növekedés üteme mérséklődik, miközben az inflációs pályák ugyan csökkennek, de továbbra is magas szinten stabilizálódnak, különösen Európában és Magyarországon. Az árfolyamtrendek a forint tartós volatilitását jelzik, ami a vállalkozások számára kiszámíthatósági kockázatot jelent.
- Veszprém vármegye gazdasági teljesítménye stabil, a GDP 2,7%-os országos részesedése és a jelentős exportaktivitás ezt alátámasztja, különösen az elektronikai iparban.
- A TOP 300 vállalat elemzése alapján erős a külpiaci orientáció, ugyanakkor az ágazati megoszlás diverzifikált, a kereskedelem dominanciájával. A területi adatokból kitűnik, hogy a gazdasági koncentráció elsősorban a veszprémi járásban jelentkezik, ami egyfajta regionális egyenlőtlenséget is jelez.
- A beruházási adatok viszont már óvatosabb képet festenek: a jelentős visszaesés és az egy főre jutó érték alacsony szintje arra utal, hogy a vállalkozások kivárnak. A kockázati tényezők között hangsúlyosan jelenik meg az EU-források hiánya, az energiaárak, az infláció és a geopolitikai bizonytalanság.
A szakmai program első fő előadójaként Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke adott átfogó képet a magyar gazdaság aktuális helyzetéről. Előadásában részletesen elemezte a 2025-ös gazdasági folyamatokat, valamint bemutatta a 2026-ra vonatkozó makrogazdasági kilátásokat, különös tekintettel az inflációs pályára, a költségvetési egyensúlyra és a növekedési lehetőségekre:
- A magyar gazdaság sérülékenysége és az államadósság továbbra is strukturális kihívásként jelenik meg. A gazdasági növekedés 2025-2026-ban mérsékelt marad, miközben az infláció és a költségvetési hiány korlátozza a mozgásteret. A GDP-arányos államadósság ugyan uniós szinten nem kiugró, de regionálisan magas, és a kamatkiadások továbbra is jelentős terhet jelentenek, ami az egyik kulcs „budget stress faktor”.
- A beruházásokat illetően a korábbi magas szint után visszaesés történt, különösen a nemzetgazdasági beruházásokban, ami a növekedési potenciált is fékezi. Ezzel szemben a háztartási fogyasztás továbbra is stabil támasz, ami az adóbevételeket is életben tartja.
- Az energia- és geopolitikai helyzet szintén stratégiai kockázatokat jelent: a fosszilis energiahordozók szerepe globálisan tartós, miközben Magyarország energiafüggősége csak lassan csökken. Ugyanakkor pozitív trend, hogy a megújuló energia – különösen a napenergia – gyorsan bővül, és az EU-ban már fordulat történt a tiszta energia javára.
- A jelenlegi gazdasági pálya fenntarthatósága a termelékenység növelésén, a beruházások újraindításán és az energia- valamint külső kitettségek csökkentésén múlik.
Ezt követően Dr. Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője az Európai Unió gazdasági szerepét és globális pozícióját helyezte fókuszba a fórum másik fő előadójaként. Előadásában rávilágított az EU előtt álló kihívásokra, valamint azokra a lehetőségekre, amelyek a magyar vállalkozások számára is relevánsak lehetnek a nemzetközi gazdasági térben:
- Az unió globális pozíciója alapján számos mutató – életminőség, béke, jólét – alapján Európa továbbra is top liga, a termelékenységi és növekedési adatok már relatív lemaradást jeleznek az USA-hoz képest. Az uniós gazdaság stabil, de lassú növekedés, gyenge beruházási dinamika és versenyképességi nyomás jellemzi, különösen az ipar és a technológia területén.
- A demográfiai és munkaerőpiaci adatok egyértelmű trendet rajzolnak ki: az öregedő társadalom és a csökkenő aktív népesség hosszú távon fékezi a növekedést. A termelékenységi összehasonlításokból látszik, hogy a „régi” tagállamok is csak mérsékelten maradnak el az USA-tól, míg a kelet-közép-európai régió – köztük Magyarország – jelentősebb hátránnyal működik.
- Az EU magas energiaárai és importfüggősége versenyhátrányt jelentenek, miközben a zöld átállás egyszerre kényszer és lehetőség. A megoldási irányok között hangsúlyosan jelenik meg a kritikus nyersanyagok biztosítása és az innováció finanszírozásának felpörgetése.
- Az EU nem hanyatlik, hanem „átalakulási fázisban” van. A siker kulcsa a versenyképesség radikális erősítése (beruházás, innováció, energia), az egységes piac mélyítése és a gyorsabb döntéshozatal.
A rendezvény zárásaként állófogadásra került sor, amely lehetőséget biztosított a résztvevők számára a kapcsolatépítésre és a szakmai párbeszéd folytatására. A Gazdasági Évnyitó értékes iránymutatást nyújtott a vállalkozások számára a kihívásokkal teli, ugyanakkor lehetőségeket is rejtő gazdasági környezetben.
A rendezvény Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara "Szövetségben a Vállalkozókkal" című megállapodása és az ahhoz kapcsolódó Vállalkozásfejlesztés Projekt keretében, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében valósult meg.
Galéria:
