A koronavírus-járvány alapjaiban rázta meg a globális és az uniós gazdaságot, és igen súlyos társadalmi-gazdasági következményekkel jár. A gyors intézkedések ellenére az uniós gazdaság még így is példátlan mértékű recesszióra számíthat.
A 2020. tavaszi gazdasági előrejelzés szerint az euróövezet gazdasága 2020-ban 7,75%-os rekordmértékben fog zsugorodni, majd 2021-ben 6,25%-os növekedésre van kilátás. Az EU gazdasága a várakozások szerint 2020-ban 7,5%-kal zsugorodik, míg 2021-ben megközelítőleg 6%-kal bővül. Az EU-ra és az euróövezetre vonatkozó növekedési előrejelzések a 2019. őszi gazdasági előrejelzéshez képest mintegy kilenc százalékponttal lefelé módosultak.
Az uniós gazdaságot ért sokk szimmetrikus, amennyiben a világjárvány az összes tagállamot érintette, ugyanakkor mind a 2020. évi termelés visszaesése (ami a lengyelországi –4,25%-tól a görögországi –9,75%-ig terjed), mind a 2021. évi fellendülés mértéke terén jelentős eltérésekre kell számítani. Minden tagállam tekintetében elmondható, hogy a gazdaságélénkülés nem csupán a világjárvány adott országban való alakulásán, hanem a helyi gazdaság szerkezetén és a stabilizáló szakpolitikai intézkedések bevezetésére való tagállami képességen is fog múlni. Az uniós gazdaságok kölcsönös függőségéből adódóan pedig az egyes tagállamok fellendülésének dinamikája más tagállamok fellendülésének erőteljességére is hatással lesz.
A koronavírus-járvány erősen rányomta bélyegét a fogyasztói kiadásokra, az ipari termelésre, a beruházásokra, a kereskedelemre, a tőkeáramlásra és az ellátási láncokra. A járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatosan várható enyhítése minden bizonnyal megteremti a kilábalás kereteit. A várakozások szerint ugyanakkor az EU gazdasága 2021 végére még nem fogja maradéktalanul behozni az idei év veszteségeit. A beruházás visszafogott marad, és a munkaerőpiac sem áll helyre teljesen.
Az uniós és a nemzeti válságkezelési szakpolitikai intézkedések hatékonyságának folyamatos fenntartása elengedhetetlen lesz a gazdasági károk korlátozása és a gyors és erőteljes fellendülés elősegítése szempontjából, aminek nyomán a gazdaságok fenntartható és inkluzív növekedési pályára állhatnak.
Számolni kell a munkanélküliség növekedésével, amit határozott szakpolitikai intézkedésekkel kell megfékezni.
Bár csökkentett munkaidős foglalkoztatás, bértámogatások és a vállalkozásoknak nyújtott támogatások révén igyekeznek féken tartani a munkahelyek megszűnését, a koronavírus-járvány súlyosan fogja érinteni a munkaerőpiacot.
A munkanélküliségi ráta az euróövezetben az előrejelzések szerint a 2019. évi 7,5%-ról 2020-ban 9,5%-ra emelkedik, majd 2021-ben 8,5%-ra esik vissza. Az EU-ban a munkanélküliségi ráta várhatóan a 2019. évi 6,7%-ról 2020-ban 9%-ra nő, majd 2021-ben 8% körüli szintre mérséklődik.
Egyes tagállamokban a munkanélküliségi ráta jelentősebb mértékben fog nőni, mint másokban. Különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak azok a tagállamok, ahol magas a rövid távú szerződéssel foglalkoztatottak aránya, valamint ahol a munkaerő jelentős része az idegenforgalomtól függ. A munkaerőpiacra újonnan belépő fiatalok ugyancsak nehezebben fognak első állást találni.
A kereslet visszaesése és az olajárak mélyrepülése miatt idén a fogyasztói árak lényeges csökkenésére lehet számítani, és mindez együttesen több mint ellensúlyozza a világjárvánnyal összefüggő ellátási zavarok által okozott elszigetelt áremelkedéseket.
Az euróövezetben a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján mért infláció az előrejelzések szerint 2020-ban 0,2%, 2021-ben pedig 1,1% lesz. Az EU egészét tekintve 2020-ban 0,6%-os, 2021-ben pedig 1,3%-os infláció várható.
A határozott szakpolitikai intézkedések nyomán emelkedik a költségvetési hiány és az államadósság
A tagállamok határozott költségvetési intézkedéseket hoztak a világjárvány okozta gazdasági károk enyhítésére. Az olyan automatikus stabilizátorok, mint például a szociális ellátás kifizetése a diszkrecionális költségvetési intézkedésekkel társítva minden bizonnyal a kiadások növekedéséhez fognak vezetni. Következésképpen az előrejelzés szerint az euróövezeti és az uniós összesített, GDP-arányos költségvetési hiány a 2019. évi mindössze 0,6%-ról 2020-ban körülbelül 8,5%-ra ugrik, majd 2021-ben nagyjából 3,5%-ra esik vissza.
A GDP-arányos államadósság a 2014 óta tartó csökkenő tendenciától eltérve ismét növekedni fog. Ez a mutató az euróövezetben a számítások szerint a 2019. évi 86%-ról 2020-ban 102,75%-ra nő, majd 2021-ben 98,75%-ra mérséklődik. Az EU egészét tekintve a 2019. évi 79,4% után idén mintegy 95 %-os, jövőre pedig 92 %-os érték várható.
A tavaszi előrejelzést a megszokottnál nagyobb mértékű bizonytalanság övezi. Az előrejelzés a koronavírus-járvány, illetve az annak megfékezésére irányuló intézkedések alakulására vonatkozó feltételezéseken alapul. Az előrejelzés alapforgatókönyve szerint a lezárásokat májustól kezdődően fokozatosan feloldják.
A mostani előrejelzéshez kapcsolódó kockázatok szintén rendkívül magasak és túlnyomórészt lefelé mutatnak.
Egy, a jelenlegi feltételezésekhez képest súlyosabb és elhúzódóbb világjárvány következtében a GDP-visszaesés lényegesen meghaladhatja az alapforgatókönyvben szereplő becslést. Erős és időszerű, uniós szintű közös gazdaságélénkítési stratégia hiányában fennáll a kockázata annak, hogy a válság komoly torzulásokhoz vezethet az egységes piacon belül, és állandósulhatnak az euróövezeti tagállamok közti gazdasági, pénzügyi és társadalmi különbségek. Annak a kockázata is fennáll, hogy a világjárvány drasztikusabb és tartósabb változásokat idézhet elő a globális értékláncokhoz és a nemzetközi együttműködéshez való hozzáállás terén, ami hátrányosan érintené a rendkívül nyitott és összekapcsolt európai gazdaságot. Mindemellett a csődök és a tartós munkaerőpiaci károk folytán a világjárvány maradandó sebeket is okozhat a gazdaságban.
Az EU és az Egyesült Királyság közötti átmeneti időszak után a vámok esetleges bevezetése ugyancsak visszavetheti a növekedést, bár az EU-ban kisebb mértékben, mint az Egyesült Királyságban.
Mivel az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolat még nem kristályosodott ki, a 2021-re vonatkozó előrejelzések azon a tisztán technikai feltételezésen alapulnak, hogy a kereskedelmi kapcsolatok tekintetében fennmarad a jelenlegi állapot. Ez kizárólag előrejelzési célokat szolgál, és nem az EU és az Egyesült Királyság között a jövőbeli kapcsolatukról zajló tárgyalások kimenetelére vonatkozó előrejelzést vagy becslést tükröz.
A teljes sajtóközlemény ide kattintva olvasható.
Forrás: ec.europa.eu