Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a veszpremikamara.hu honlap a felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmaz. A honlap használatával Ön a tájékoztatást tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Elkészült a 2019-2030-as kkv-stratégia

2019. november 08.

Ismertették az Innovációs és Technológiai Minisztérium hét pillérre épülő, 2030-ig szóló kkv-stratégiáját, amelyet 1000 hazai kis- és középvállalkozás megkérdezése alapján állítottak össze.

A stratégia célja  a működő vállalkozások zöld és high-tech megújulásának támogatása, az adminisztrációs terhek csökkentése, a kiválóan teljesítő vállalkozások elismerése, az üzleti környezet és az e-kormányzat eszközeinek fejlesztése.

 

Elkészült és hamarosan a kormány elé kerül az új, 2019-2030 közötti időszakra vonatkozó kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztési stratégiája - ismertette György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára november 5-én Budapesten.

A tárca a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatait és a Vállalkozásfejlesztési Tanács iránymutatásait figyelembe véve, mintegy ezer vállalkozás igényeit felmérve készítette el kkv-stratégiáját. A dokumentum összhangban van a minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiájával is, amely a magyarok életminőségének növelését támogató gazdasági korszak- és technológiaváltást tartja alapvető feladatának - közölte.

 

A tervezett kkv stratégiának hét alappillére van:

I. Vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet

  • A vállalkozói működéshez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése;
  • Az adóadminisztráció egyszerűsítése;

II. Az üzleti környezet és az e-kormányzat fejlesztése

  • Elektronikus kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférés és ügyintézés egyszerűsítése;
  • Magyarország teljesítményének javítása a „Második esély” SBA alapelv területén;
  • A „bizalom infrastruktúrájának” kiépítése: erősödjenek a vállalkozások közötti tranzakciók intézményi garanciái és bővüljön az üzleti partnerekről elérhető információforrások köre;

III. A kkv-k fejlődési képességének, innovációs és digitális teljesítményének erősítése

  • A technológiai innovációk alkalmazásának elterjedése a kkv-k körében;
  • Az immateriális tőke arányának növekedése;
  • A kkv-k digitális kompetenciáinak erősítése, digitalizációs fokának növelése;

IV. Kis– és középvállalkozások finanszírozáshoz jutásának ösztönzése

  • A vállalkozók adottságaihoz és szándékaihoz igazodó finanszírozáshoz való hozzájutás feltételeinek megteremtése;
  • A kkv-k hitelfelvételi lehetőségeinek javítása;
  • Tőkeforrások biztosítása sikeres növekedési lehetőségek előtt álló hazai cégeknek;

V. Nemzetköziesedés elősegítése

  • A növekedési potenciállal rendelkező hazai kkv-k találják meg a nemzetközi munkamegosztásba való külföldi és belföldi bekapcsolódás lehetőségét, és ezen keresztül valósítsák meg növekedési céljaikat;
  • A hazai kkv-k a belföldi értékesítésből származó árbevételük volumenét megtartva nemzetközi irányba bővítik piacaikat, elérve, hogy árbevételük egynegyede exportértékesítésből származzon;
  • Az exportáló mikro-, kis- és középvállalkozások körének bővítése;

VI. A szükséges tudás megszerzése

  • Képzett munkaerő biztosítása a kkv-k számára;
  • A kkv-k szakképzési és képzési igényeinek érvényesítése a képzési szervezetek felé;
  • A vállalkozói kultúra fejlesztése;

VII. Generációváltás

  • A generációváltáshoz érkező kkv-k tulajdonosai többségükben a céljaiknak megfelelő módon és feltételekkel tudják átadni, örökül hagyni üzletrészeiket, hogy mindaz, amit az évek során felépítettek, a nyugdíjazással ne épüljön le, ne szűnjön meg, illetve lehetőség szerint magyar kézben maradjon.

 

Forrás, további információ:

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.