Ismertették az Innovációs és Technológiai Minisztérium hét pillérre épülő, 2030-ig szóló kkv-stratégiáját, amelyet 1000 hazai kis- és középvállalkozás megkérdezése alapján állítottak össze.
A stratégia célja a működő vállalkozások zöld és high-tech megújulásának támogatása, az adminisztrációs terhek csökkentése, a kiválóan teljesítő vállalkozások elismerése, az üzleti környezet és az e-kormányzat eszközeinek fejlesztése.
Elkészült és hamarosan a kormány elé kerül az új, 2019-2030 közötti időszakra vonatkozó kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztési stratégiája - ismertette György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára november 5-én Budapesten.
A tárca a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatait és a Vállalkozásfejlesztési Tanács iránymutatásait figyelembe véve, mintegy ezer vállalkozás igényeit felmérve készítette el kkv-stratégiáját. A dokumentum összhangban van a minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiájával is, amely a magyarok életminőségének növelését támogató gazdasági korszak- és technológiaváltást tartja alapvető feladatának - közölte.
A tervezett kkv stratégiának hét alappillére van:
I. Vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet
- A vállalkozói működéshez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése;
- Az adóadminisztráció egyszerűsítése;
II. Az üzleti környezet és az e-kormányzat fejlesztése
- Elektronikus kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférés és ügyintézés egyszerűsítése;
- Magyarország teljesítményének javítása a „Második esély” SBA alapelv területén;
- A „bizalom infrastruktúrájának” kiépítése: erősödjenek a vállalkozások közötti tranzakciók intézményi garanciái és bővüljön az üzleti partnerekről elérhető információforrások köre;
III. A kkv-k fejlődési képességének, innovációs és digitális teljesítményének erősítése
- A technológiai innovációk alkalmazásának elterjedése a kkv-k körében;
- Az immateriális tőke arányának növekedése;
- A kkv-k digitális kompetenciáinak erősítése, digitalizációs fokának növelése;
IV. Kis– és középvállalkozások finanszírozáshoz jutásának ösztönzése
- A vállalkozók adottságaihoz és szándékaihoz igazodó finanszírozáshoz való hozzájutás feltételeinek megteremtése;
- A kkv-k hitelfelvételi lehetőségeinek javítása;
- Tőkeforrások biztosítása sikeres növekedési lehetőségek előtt álló hazai cégeknek;
V. Nemzetköziesedés elősegítése
- A növekedési potenciállal rendelkező hazai kkv-k találják meg a nemzetközi munkamegosztásba való külföldi és belföldi bekapcsolódás lehetőségét, és ezen keresztül valósítsák meg növekedési céljaikat;
- A hazai kkv-k a belföldi értékesítésből származó árbevételük volumenét megtartva nemzetközi irányba bővítik piacaikat, elérve, hogy árbevételük egynegyede exportértékesítésből származzon;
- Az exportáló mikro-, kis- és középvállalkozások körének bővítése;
VI. A szükséges tudás megszerzése
- Képzett munkaerő biztosítása a kkv-k számára;
- A kkv-k szakképzési és képzési igényeinek érvényesítése a képzési szervezetek felé;
- A vállalkozói kultúra fejlesztése;
VII. Generációváltás
- A generációváltáshoz érkező kkv-k tulajdonosai többségükben a céljaiknak megfelelő módon és feltételekkel tudják átadni, örökül hagyni üzletrészeiket, hogy mindaz, amit az évek során felépítettek, a nyugdíjazással ne épüljön le, ne szűnjön meg, illetve lehetőség szerint magyar kézben maradjon.
Forrás, további információ: