Október 10-én a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Tapolca Város Önkormányzatával közösen üzleti reggelit szervezett a térségben működő vállalkozások képviselői részére.
A résztvevő vállalkozások képviselőit Dr. Simon Attila, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntette, majd hangsúlyozta a gazdasági szereplők és a döntéshozók közötti együttműködés, valamint az aktív kamarai jelenlét fontosságát.
Dobó Zoltán, Tapolca város polgármestere megnyitójában kiemelte a vállalkozások nélkülözhetetlen szerepét a térségben, és kérte, hogy a gazdaságot érintő javaslataikkal folyamatosan keressék az önkormányzatot, a kamarát és a kormányzat képviselőit.
Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter előadásában bemutatta, hogyan vált Tapolca az elmúlt években a Balaton-felvidék egyik meghatározó kisvárosi központjává.
A legfrissebb adatok szerint a járás gazdasági teljesítménye stabil, a fejlesztések pedig hosszú távon is javítják a térség versenyképességét. A népesség ugyan enyhén csökkent, de a város vonzereje megmaradt, köszönhetően a munkaerőpiaci és infrastrukturális fejlesztéseknek. A 20-as vasútvonal és a 8-as főút korszerűsítése, valamint a közösségi közlekedés fejlesztése javította a megközelíthetőséget.
A lakáspiacon 2023-ban mérsékelt, 6–12 százalékos áremelkedés volt tapasztalható, ami a térség élénk gazdasági és turisztikai aktivitását jelezte.
A kormányzati „Versenyképes járások” program keretében Tapolca a kisvárosi funkcionális térségek között szerepelt, hangsúlyt kapva az oktatás és a szakképzés fejlesztése – különösen a védelmi és vegyipari képzések terén. A kutatás-fejlesztés és az oktatás erősödésével Tapolca térsége egyre inkább a Balaton-felvidék fejlődési tengelyének részévé vált.
Polgár András, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónájának vezetője bemutatta a térség új gazdaságfejlesztési programját.
Az előadás a régió gazdasági helyzetét, kihívásait és fejlesztési irányait foglalta össze. A tanulmány szerint Északnyugat-Magyarország fejlődése az utóbbi években megtorpant, miközben a szomszédos régiók előnyre tettek szert. A központi városok és egyetemi központok ugyan erősek, de a perifériák felzárkóztatása kulcskérdés maradt.
A nemzetközi benchmark elemzés alapján a sikeres régiók közös jellemzői a világosan mérhető célok, az innováció és digitalizáció ösztönzése, valamint a partnerségi együttműködések. A tapasztalatok szerint a márkaépítés és a régiós identitás is kiemelt szerepet játszik a versenyképességben.
A „Gazdaságfejlesztési terv 1.0” célja, hogy a térség kevésbé fejlett részeit megerősítse, és új növekedési pályára állítsa az egész régiót. A stratégia alapját az együttműködés, a tudásalapú gazdaság és a fiatal munkaerő megtartása képezi.
Galéria:
