Alanyi adómentesség értékhatár-emelés

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Kormány között létrejött 11 pontos megállapodás eredményeként a mikro-, kis- és középvállalkozások már 2026. január 1-jétől élvezhetik a mintegy 90 milliárd forint értékű adócsökkentési program előnyeit.

A 2026-os adóváltozások egyik nagy újdonsága az alanyi adómentesség értékhatárának jelentős, többlépcsős emelése, amely a Kamara korábbi, következetesen képviselt javaslatain alapul. Az értékhatár-emelést a csomag három lépésben valósítja meg: 2026-tól 20 millió forintra emelkedik, 2027-től 22 millióra, 2028-tól pedig 24 millió forintra. A több évre előre bejelentett emelési pálya növeli a vállalkozások számára a tervezhetőséget és kiszámíthatóságot.

Az intézkedés különösen a mikro- és kisvállalkozások, köztük számos szolgáltató és kereskedelmi vállalkozás mindennapi működését könnyíti meg, mivel szélesebb körben választhatóvá válik az alanyi adómentesség anélkül, hogy a versenyképesség érdemben sérülne. Számukra egyszerűsítést jelent, hogy az áttérést követően az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés c) szerinti szabályt alkalmazva az áfabevallásukban csupán korrekciós áfát kell bevallaniuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az alanyi adómentességre való átállással áfa-felszámítási kötelezettségük már nem keletkezik, az értékesítéseiket a szokásos piaci ár szerint kell elszámolniuk, és csak azoknál az ügyleteknél kell visszaszámítani a fizetendő áfát, ahol korábban előzetesen felszámított áfát érvényesítettek. Az eÁFA rendszer bevezetésével ez gyakorlati adminisztratív könnyebbséget is hoz, hiszen áfabevallásra csak addig az időszakig kell figyelemmel lenni, amíg körön kívülre nem értékesítik az előzetesen felszámított áfával terhelt készletet. Az áttérés részletes feltételeiről – különösen a bevételi korlátokról és a korrekciós áfa szabályairól – a szakmai anyagok részletes útmutatást adnak, ezekre a döntés előtt érdemes külön is ránézni.

Az adócsökkentések kidolgozásában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a megállapodás aláírásakor nemcsak passzív szereplőként lépett fel, hanem kezdeményező, aktív szakmai partnerként vett részt a reformcsomag kialakításában. A területi kamarákba bevont aktív vállalkozói réteg közvetlenül részt vett az egyeztetések lefolytatásában és a tervezet kialakításában, így a most elfogadott szabályozás érdemben tükrözi a vállalkozások visszajelzéseit és igényeit. A Kamara víziója ennek során világos volt: a cél egy olyan kedvező, kiszámítható és stabil vállalkozói környezet kialakítása, amely elősegíti a vállalkozások növekedését, versenyképességét és hosszú távú fejlődését Magyarországon.